Hosszú évtizedekig, mind a hat osztály Pócsán járt iskolába. Egy tanító (kántortanító) oktatta a diákokat. Nemcsak az iskolai tárgyakra, hanem egyházi énekekre is. Bár ritkán volt a faluban szentmise, a kántori feladatokat a tanító és az iskolai énekkar látta el.
Mise előtt a gyerekek az iskola udvarán gyülekeztek, majd onnan együtt, tanítói felügyelettel mentek át a templomba. Azokon a vasárnapokon, mikor nem volt mise Pócsán, a diákok Kisbudmérra mentek át ( gyalog! ) az istentiszteletre.
Ha a rossz idő miatt az út járhatatlan volt, az iskolában maradtak és rózsafüzért imádkoztak. A vasárnapi szentmisén részt venni minden iskolásnak kötelező volt. Ezt a tanító számon is kérte. Ha a gyermek hanyagságból nem mutatkozott, bizony, akár testi fenyítés is járhatott érte.
A háború után, a nyolc általános bevezetésével, a felső négy tagozat Borjádra került át. Templomba járni ettől kezdve már nem érdem, hanem bűn volt. Az alsó négy tagozatot egy tanító, Wéber József, aki utolsó tanítónk volt, 33 évig okította összevont osztályában. Mégis, a falu nagyságához képest sokan, a tehetséges gyerekek, felsőfokú végzettségig jutottak.
A többi tanuló, tehetségének, szorgalmának megfelelően, gimnáziumban, szakközépiskolában vagy szakmunkásképzőkben tanultak tovább. Főleg a 60-as évek után, mikor megszűntek a családi gazdaságok. Senki sem tartotta többé otthon a fiatalokat, a föld ekkor már a TSZ- ekben volt. Ettől kezdve szinte minden gyerek továbbtanult, az volt a ritkább, ha nem.
Ebben a kis faluban a századforduló és az I. világháború között is sok volt az olyan, főleg férfi, akinek szakmája volt, mégis inkább a föld biztosította a megélhetést.
Sajnos, azonabn akadtak olyanok is a faluban és környékén, kiknek nem volt elhelyezkedési lehetőségük, így másutt kellett munkát keresniük. Így hát lassan el is költöztek,
kevés fiatal maradt, a kevés iskolás gyerek miatt 1984-ben végleg bezárták iskolánkat.
Pedig a 70-es években, az iskolarádió- és iskolaTV beindulásával indult egy akció is: ,,egy iskola – egy rádió” és ,,egy iskola – egy TV”!!
A pócsai iskola is kapott egy -egy készüléket a gyerekek nagy örömére és hasznára ( ekkor TV még nem volt mindenhol ).
Ekkor még senki sem sejtette, hogy alig 10 év múlva már nem lesz iskolája a falunak.
Ma az iskola épülete az intézményi központ.
Itt található a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, a konyha, a kultúrterem és az idősek klubja.
Az iskoláról mára már csak néhány fakuló fénykép és emlék maradt fenn.
A pócsai iskola az 1970-es években
A pócsai iskola 1974-ben