A puszta fénykora:

Pócspuszta 2005Uradalom részeként nem volt túl nagy jelentőségű. Mikor eladásra került, módos vaskúti gazdák vették meg a hozzá tartozó földekkel együtt. Először is egyre több istállót építettek ki a területen, és egyre nagyobbakat! Majd csak ezután kerülhetett sor más gazdasági téglaépületek kialakítására. Amikor mindez megvolt, nagy tornácos házakat építettek – pl.: Huber Mátyás nagy udvarháza.

Huber Mátyás, nemtudni pontosan, hogy miért is – talán a nagy építkezéstől vagy a nagy gazdasági világválság miatt – de tönkrement. Így az épületet eladta, mely a Gráf család birtokában volt egészen 1948-ig. Ők ekkor elköltöztek.

Szépen lassan eltűntek a régi házak ( bérlők vagy cselégházak). Az új házakat már az utca határára építették, míg a régiek onnan jóval beljebb álltak. A háztól az utcáig füves, virágos kert és fák voltak. Még az 1960-as években is nagyon szép, rendezett volt a puszta.

A TSz. szervezés után a pusztai nagy istállókban, gazdasági épületekben kezdődtek a „KÖZÖS“ évei. Az 1950-es évek termelőszövetkezeti irodája is a pusztán volt, a Maus-féle házban. Nagy verendás, dupla ajtós ház, nagy gazdasági épületekkel ( hiszen egykori tulajdonosának még csődörei is voltak ! ) Ma már nem áll a ház. Aztán felépült a TSz. Major, Borjádon – a lakosság is egyre csak fogyott, ma már csak 3-4 család él a pusztán. A többi házat vagy elbontották, mint pl.: a Gráf- házat is, vagy vannak, melyek  azóta is gazdátlanul romlanak tovább. Már a Teleki- ház sem áll.

Néhány név az egykori pusztai lakók közül:

– Hirmann András
– Hirmann Gergely
– Nuspl Miklós
– Maus Ferenc
– Huber Mátyás
– Huber Jakab
– a Gráf család
– (Krixe) Maus Miklós
– Hirt Jakab
– Krix István és neje
– Maus Marianna
– Zich
– Schön

A pusztaiak gazdagságát tanusítja az is, hogy asszonyaiknak nem kellett a földeken dolgozni. Ők már megengedhették maguknak, hogy napszámosokat és cselédeket alkalmazzanak.

Hogy mit tud művelni a politika, az kitűnt az akkori emberek viselkedéséből. A Volksbund családok a II. világháború után előbb menekülésre kényszerültek a pusztáról, majd aki nem akart menni, azt kényszerrel telepítették ki.
Elsősorban az anyanyelvük miatt telepítették ki őket, mely kitelepítésben az akkori pusztai magyar lakosság is részt vett, remélvén, hogy így majd olcsóbban hozzájutnak a kitelepített Volksbund- családok értékes ingatlanjaihoz!
Pedig korábban jól megvoltak, sőt még segítették is egymást.

Később már a magyar családok is kiköltöztek a pusztáról, mondván, nincs többé maradásuk. Mivel a németek kitelepítésével jelentősen csökkent a népességszám a pusztán, és ezzel arányosan a munkalehetőségek is, melyeket nagyrészt az akkori gazdag német lakosság biztosított a pusztán élő magyarok számára.

Az akkori magyar családok közül a Buni- család volt az utolsó magyar család a pusztán, azonban ők is hamarosan elköltöztek. Harsánypusztáról jöttek. A Teleki házban laktak és a Teleki család alkalmazásában álltak egészen 1945-ig.

alt

Pócsapuszta – Légifelvétel 2005-ből